Jacques Maritainről nem tudok sokat. A katolikus
filozófia jeles alakja, magyarul több könyve olvasható. De életének utolsó
szakasza nagyon érdekes momentumot rejt: felesége halála után évekig a
Kistestvéreknél élt, majd – 88 évesen – kérte szabályos felvételét a
közösségbe. Azt hiszem kevesen kezdtek idősebb korban noviciátust. Sok rendben
felső korhatár van, ami mindenképpen korlátoz egy bizonyos útra találást. De
ebben az esetben nem így történt. Ami számomra nagyon érdekes ebben, hogy
Maritain évekig osztozik a kistestvérekkel, de megérik benne, hogy ennél többet
szeretne: nemcsak náluk élni, hanem hozzájuk tartozni. Meglehet, külsőleg
minden maradt a régiben, ugyanazt az életformát élte; mégis, ami nem látványos,
benső lelki folyamat, sokszor lényegesebb, mint a külső, látható valóság.
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésMaritain valóban nagyon idősen lett novícius! Azonban előtte ő már nagyon régóta toulousi kistestvérek közeli barátja volt feleségével, Raissa-val együtt. Közeli barátja volt René Voillaume kistestvérnek, a közösség alapítójának. Mikor Maritain özvegy lett, nem hagyták magára a kistestvérek, gyakran lehetett velük. Egy család lettek, míg az idős Maritain elmondta szíve vágyát, hogy jogilag is hozzájuk tartozhasson. Mély barátságuk adta meg ezt a rendkívüli lehetőséget élete végén. Nevét ma is említik a fraternitások nekrológjai, mint egy kistestvérét, emlékezve rá.
VálaszTörlésTalán nekem sem reménytelen, ha nem is pont így tartozni hozzájuk. De Istennél semmi sem lehetetlen!