Az Emberek és istenek c. filmen keresztül - Afrikán át - jutottam el ismét a foucauld-i lelkiséghez, Magdeleine-hoz és Carlo Carrettohoz. (A film egyik jelenetében Carretto művéből idéznek). Apostoli út ez – szemlélődés a cselekvésben – ebből is látszik, hogy a kudarc csak látszólagos; Charles Foucauld alapítása halála után szökken szárba s hoz termést, de hát tudjuk: Jézus, a lehetetlenség ura. Érdekes olvasni, hogy Magdeleine vágya, terve elhatározásától számítva húsz év után valósult meg, pontosabban akkor kezdhette el...
2012. január 9., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Én nagyon ajánlom mindenkinek a filmet. Háromszor láttam, de szerintem még meg fogom nézni!
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésÉn is ajánlom, nagyon hiteles a film!
VálaszTörlés